50+ csoport - A múlt héten 05.03. anyák napját követő találkozás
50+ csoport következő találkozás: Május 10, kedd, 9.00 óra
A múlt héten ( 05.03. ) anyák napját követően találkoztunk.
Jacek Atya vezetésével a vasárnapi evangéliumról elmélkedtünk (Jn 10,27-30 ),
majd Bakóczy Katalin előadását hallgattuk meg, aki rendhagyó módon emlékezett meg anyák napja kapcsán két bibliai nőalakról.
Először a szunamita asszonyról mesélt a jelenlevőknek: a sunaami asszony (vagy sunamita nő) a héber Biblia szereplője. A 2Királyok 4:8 "nagy asszonyként" írja le Súnem városában. Neve nincs feljegyezve a bibliai szövegben. Történetét anyaságának különleges volta miatt mutatta be a jelenlevőknek Bakóczy Katalin.
https://szentiras.hu/SZIT/2Kir4,8-44
A sunamita nőt a rabbik nagylelkűségéért és igazságosságáért ünneplik. Elizeus iránti vendégszeretetének története ezeket a vonásokat mutatja be. Független nő volt, istenfélő és tisztelte az időseket. Gazdag, nagylelkű, gyermektelen asszony volt, aki elfogadta Isten akaratát. Használva adottságait, tenni, szolgálni szeretett volna, elmondta a férjnek, hogy szobát kell készíteniük Elizeusnak, hogyan kell azt berendezni, és nem csak a férjet győzte meg erről, hanem Elizeust is, hogy fogadja el vendégszeretetét. Jóságáért Elizeus... " Akkor így szólt hozzá: "Egy esztendő elteltével ilyen idő tájt fiút dajkálsz."
https://nsdelvalle.com/biblia/tu-pregunta-quien-fue-abisag-en-la-biblia.html
A másik nőalak, akit Kati elénk hozott, Naomi volt - az anya, aki később anyós lett, s rajta keresztül ismertük meg Ruth történetét, aki a menye volt - az Ószövetség szintén különleges szereplője.
Ruth, Ruth könyve
1. A könyv elnevezése és tartalma.
A könyv a benne szereplő Ruthról (h. rut, g. ruth) kapta nevét. A Bibliában csak ő viseli ezt a nevet. A név jelentése ismeretlen. Az útitárs, barátnő, felüdülés fordítás bizonytalan. A könyv Ruth életének fő eseményeit mondja el. A bírák korában egyszer nagy éhínség támadt Izráelben. A júdai Betlehemben élő Elimélek úgy döntött, hogy feleségével, Naomival és két fiával, Mahlónnal és Kiljónnal Móáb földjére megy (a Holt-tengertől keletre, az Arnon és a Zered folyók közötti terület). Elimélek hamarosan meghalt. A fiúk megnősültek. Móábi lányokat vettek feleségül, név szerint Orpát és Ruthot. Tíz év múlva meghalt Mahlón és Kiljón is. Naomi meghallotta, hogy megszűnt az éhség Izráelben, ezért elhatározta, hogy hazatér. Orpa és Ruth is elindult vele. Orpa hallgatott Naomira, és visszatért anyjához, Ruth azonban állhatatosan kitartott anyósa mellett. Éppen akkor érkeztek meg Betlehembe, amikor az árpa aratása elkezdődött. Ruth kiment a határba kalászokat szedegetni (3Móz 19,9k). Történetesen a Boáz földjére került, aki kegyes, istenfélő ember volt. Megengedte, hogy Ruth szedegessen, sőt meghagyta az aratóknak, hogy szándékosan is hagyjanak el kalászokat számára, s még az étkezéshez is meghívta. Naominak eszébe jutott, hogy Boáz rokona Eliméleknek, ezért a sógorházasság révén feleségül vehetné Ruthot. Boáz ezt meg is cselekedte, miután a legközelebbi rokon lemondott erről a jogáról. Ruthnak fia született, aki az Óbéd nevet kapta. A könyv Dávid ősei nemzetségtáblázatával fejeződik be, amely szerint Isai, Dávid apja, Óbéd fia volt.
2. A könyv szerzője, keletkezési kora és célja.
A szerzőség, keletkezési kor és a cél kérdése szorosan összetartozik. Ha a könyv célja az volt, hogy a Bírák könyve és a Sámuel könyvei közötti hézagot kitöltse, s egyben Dávid nemzetségtáblázatának egy pontjára rávilágítson, akkor a könyv a dávidi-salamoni korban keletkezhetett, s valószínű, hogy a tradíciónak megfelelően Sámuel próféta írta. Ha tiltakozó irat a pogány nők erőszakos elbocsátása ellen, akkor ismeretlen szerző műve Ezsdrás, Nehémiás korából. Ha pedig építő irat, ami az Isten gondviselő szeretetében való hitre és bizalomra bátorít, akkor ismeretlen szerző műve szinte meghatározhatatlan korban. Számos tényező az első feltevés irányába mutat. Izráel és Móáb között még nem romlott meg a kapcsolat, ami Mesa móábi király felkelésével bekövetkezett (vö. 2Kir 3). Eszerint Ruth könyvét a 2Kir 3-ban leírt események előtt írhatták. Bizonyos nyelvi és vallástörténeti jelenségek is a korai keletkezés irányába mutatnak. A könyv elsődleges célja - minden más szépsége és értéke mellett - valószínűleg az volt, hogy kimutassa: a móábi nő a mózesi törvényeknek megfelelően került Dávid ősei közé.
3. Műfaja, történetisége.
A műfaj és a történetiség kérdése is összefonódik. Ha Ruth könyve valamilyen mondai háttérrel rendelkező novella, akkor történetisége erősen vitatható. Ha pedig vita- vagy építő irat, akkor a történetiség halvány vonalai is elmosódnak. Maga a könyv a történetiség igényével lép fel. Minden mozzanata a való életet, a kor pontos ismeretét tükrözi. Így a prófétai történeti mű részének, prófétai elbeszélésnek tekinthetjük.
4. Helye a kánonban.
Ruth könyve a h. kánon harmadik részében (kötubim - Írások) kapott helyet. Az öt ünnepi tekercs sorában a második, az aratás (pünkösd) ünnepén olvasták fel. Valószínű, hogy itt elsősorban istentiszteleti, liturgikus célzatú besorolásról van szó. A LXX-ban a Bírák könyve után áll.
5. Teológiai jelentősége.
A csupán négy fejezetből álló könyv számos mély, teológiai igazság hordozója. Bemutatja, hogy az emberi élet hétköznapjaiban megmutatkozó mélységesen emberi érzések, cselekedetek (szeretet, ragaszkodás, hűség, áldozatos munka, tisztesség, az Isten törvényéhez való hűség) hogyan teremnek isteni gyümölcsöket. Az emberi élet minden eseménye felett ott ragyog Isten - sokszor láthatatlan - dicsősége, aki mindent jóra tud fordítani, s a legfájdalmasabb dolgokat is beépíti terveibe. Az emberi élet s a történelem sok-sok apró kis eseménye egy nagy egésszé épül Isten keze által. Ruth és Boáz még nem tudta, hogy Isten oszlopokká tette őket templomában, őseivé az eljövendő Messiásnak (Mt 1,5), s jelévé annak, hogy eggyé teszi a két nemzetséget abban az üdvösségben, amit minden népnek szerez.
Köszönjük a tartalmas előadást!
