"A rózsafüzér egy utazás, amely megváltoztatja az életedet!"

Milyen jó, hogy Máriával indulhat a Jézus életén át vezető utunk! A rózsafüzér imádkozása ugyanis igazi utazásra visz minket, melynek során együtt fedezünk fel ismeretlen tájakat, olyan távlatokat, amelyeket lelki szemünk azelőtt nem is sejtett. A titkok során Mária megmutatja nekünk családi fénykép albumát - a világon a legszebb családét. Fia életútját tárja fel előttünk, annak legmegdöbbentőbb eseményeivel. Lépjünk be közelségébe, és időzzünk el Jézus életének első éveinél, hogy megértsük és mohón szívjuk magunkba a legtisztább isteni öröm legapróbb morzsáját is! Semmiről sem maradunk le, az evilági csalfa örömöktől megfáradt szívünk sóvárogva vágyik az élő víz forrására, amelyben az igazi örömöt ízlelheti meg.

Ó Mária, szívünk készen áll! Fogj kézen, vezess és segíts felfedeznünk a te örömödet!

Az örvendetes titok:

Az angyali üdvözlet

Menjünk el együtt Izrael kis városába, Názáretbe. Él itt egy ismeretlen fiatal lány, Mirjam vagy Mária. Én pedig egy alig hároméves gyermek vagyok. A háromévesek márpedig nagy misztikusok. A gyerekek jellegzetes könnyedségével titkon beosonok Mária szobájába, és mit látok? Egy csodaszép, fiatal, körülbelül tizennégy éves lányt. Meg kell hagyni, egészen elbűvöl. A belőle áradó szépség és kedvesség ellenálhatatlan vonzására odafutok hozzá, és a karjába vetem magam. Gyermeki antennáimmal mindent világosan látok: érzem szíve nyitottságát és az abból áradó gyengédséget.

Tudjuk, hogy a gyerekek mindent megéreznek. Azonnal tudják, hogy örülünk-e nekik, hogy akarjuk-e őket, vagy hogy fárasztanak és jobban örülnénk, ha békén hagynának. Ő pedig, amint meglátott engem az ajtóban, éreztem, hogy örömmel lát. Olyan jól érzem magam a karjában! Gyönyörködöm szépségében, és ebben a korábban sohasem tapasztalt gyengédségben. Még szorosabban bújok hozzá, megfogom a kezét és hallgatok: még sohasem éreztem magam ilyen jól. Nincs szükség szavakra, nem kell elmagyaráznom neki, honnan jöttem és ki vagyok. Egy egyszerű gyerek vagyok. Ahogy megfogom a kezét, érzem a szívében lakó békességet, és érzem, ahogy bennem is elárad, mint egy folyó. Elhatározom, hogy többé nem engedem el ennek a Hölgynek a kezét!

Amikor Fatimában a kis Jácinta először látta a Szűzanyát, szintén nagy hatással volt rá. Éppen hat éves volt. A jelentést követően egyre azt mondogatta: "Milyen gyönyörű Hölgy!